Reykjavik International Film Fest

Az elmúlt két nap a filmek körül forgott, noha voltam azért dolgozni is. Elkezdődött 27.-én a Reykjaviki Nemzetközi Filmfesztivál ( RIFF ) s amikor csak lehetett, moziban voltunk. Sikerült Izlandi és nemzetközi rövidfilm válogatást látni, egy norvég filmet ( Phoenix)  , ami egy kislány történetét mutatja be, ahogy felneveli az öccsét, mert a szülei sorra cserben hagyták; egy német-brazil filmet, amely a The cleaners címet viseli s azoknak az embereknek az életét mutatja be, akik azzal foglalkoznak, hogy megtakarítsák a Facebookot és egyéb szociális hálókat a "nem megfelelőnek" ítélt tartalomtól s végül, de nem utolsó sorban egy francia - kambodzsai filmet, Graves without a name (Név nélküli sírok) , ami a kambodzsai Khmer Rouge-ról, az ott elkövetett szörnyűségekről szólt.

Mindegyik, ahogy az ilyen fesztiválokon szokás, nagyon nehezen emészthető volt. Szép, de nem könnyű. Pontosan ezért eléggé magamba roskadva értem haza, noha Bo-val jókat beszélgettünk a filmek között (az egész tegnapi napot együtt töltöttük). Beszélni sem volt kedvem, nemhogy írni. Bocsánat!

A mai nap is többé-kevésbé a filmeknek lesz szentelve, habár a délelőtt folyamán még szeretnék rajzolni kicsit s el kell mennem a bankba és a szakszervezethez papírokat intézni. Eredetileg kirándulás volt betervezve, de nem jött össze. Majd következő két szabadnapomra, úgyis van itthon teendő elég.

Megjegyzések