Halihó Boldog Emberek!
Tegnapelőtt annyira csendes volt a kempingben az élet, hogy eldöntöttük, hogy ma nagytakarítunk, ha így folytatódik úgysem lesz túl sok teendő. Valamilyen kedves ázsiai vendégek hátrahagytak egy pár horgász nadrágot, 36, 38, 41-s méretekben. Mivel Dave 44-s lába egyikbe sem fért bele, én öltöztem be és estem neki a magasnyomású mosóval a fürdőszoba nagytakarításának. Az első 15 perc egészen vicces és élvezetes volt (olyan voltam, mint egy elszabadult kisgyerek a kocsimosóban), de a következő 3 óra már kevésbé. Takarítás előtt azonban még elhülyéskedtünk egy kicsit a nadrág méreteivel és kinézetével, még egy gyereket is próbáltunk találni, akinek lehetne egy plüssmacija, amit elkérhetnénk egy kép erejéig, de nem jártunk sikerrel. Így Anyakenguru lettem kicsi kenguru nélkül. De akár idétlen zöld pingvin is lehettem volna.
Igazi izlandi módon van megtervezve a fürdő is ( nem véletlen, hogy a természeti csodáikról és a horgászatról és nem az építészeti remekműveikről lettek híresek), a kanális természetesen a fürdő legmagasabb pontján van. Így minden próbálkozásom ellenére a kosz visszafele folyt. A magasnyomású mosóval, ha ügyesen csináltam, sikerült kitolni a dolgokat a wc csészékel elválasztó álfalig, de mire kiértem,hogy onnan eljusson a kanálisig, addigra már egy része csendesen visszacsordogált.
Dave mindeközben meghallgatta az összes panaszt, becsekkolta az összes kempingezőt és nagyon lelkesen megpróbált nekifogni a konyhát takarítani, de nem nagyon hagyták a folyamatosan érkező és furcsábbnál fucsább kérdéseket feltevő emberek. Akárhogyan is, a kedvencünk egy svájci pasas lett, aki miután bejött panaszkodni, hogy elfoglalták a helyét, visszajött egy pár kocka svájci csokival, mondván, hogy látja, hogy nincs könnyű napunk.
Műszak előtt volt izlandi nyelvóránk is, mostmár be tudok mutatkozni, tudok számolni és nagyjából meg tudok írni egy bevásárló listát. Érdekes, hogy hogyan alakult a nyelv s hogy mennyire ragaszkodnak hozzá (s néha mennyire logikus és kifejező). Az ötlet például hugmynd, ami annyit tesz agykép. A telefon, Símin, aminek a gyökere az öltés szó, mert a kacskaringós telefondrót az öltésre emlékeztette a helyieket.
Tegnapelőtt annyira csendes volt a kempingben az élet, hogy eldöntöttük, hogy ma nagytakarítunk, ha így folytatódik úgysem lesz túl sok teendő. Valamilyen kedves ázsiai vendégek hátrahagytak egy pár horgász nadrágot, 36, 38, 41-s méretekben. Mivel Dave 44-s lába egyikbe sem fért bele, én öltöztem be és estem neki a magasnyomású mosóval a fürdőszoba nagytakarításának. Az első 15 perc egészen vicces és élvezetes volt (olyan voltam, mint egy elszabadult kisgyerek a kocsimosóban), de a következő 3 óra már kevésbé. Takarítás előtt azonban még elhülyéskedtünk egy kicsit a nadrág méreteivel és kinézetével, még egy gyereket is próbáltunk találni, akinek lehetne egy plüssmacija, amit elkérhetnénk egy kép erejéig, de nem jártunk sikerrel. Így Anyakenguru lettem kicsi kenguru nélkül. De akár idétlen zöld pingvin is lehettem volna.Igazi izlandi módon van megtervezve a fürdő is ( nem véletlen, hogy a természeti csodáikról és a horgászatról és nem az építészeti remekműveikről lettek híresek), a kanális természetesen a fürdő legmagasabb pontján van. Így minden próbálkozásom ellenére a kosz visszafele folyt. A magasnyomású mosóval, ha ügyesen csináltam, sikerült kitolni a dolgokat a wc csészékel elválasztó álfalig, de mire kiértem,hogy onnan eljusson a kanálisig, addigra már egy része csendesen visszacsordogált.
Dave mindeközben meghallgatta az összes panaszt, becsekkolta az összes kempingezőt és nagyon lelkesen megpróbált nekifogni a konyhát takarítani, de nem nagyon hagyták a folyamatosan érkező és furcsábbnál fucsább kérdéseket feltevő emberek. Akárhogyan is, a kedvencünk egy svájci pasas lett, aki miután bejött panaszkodni, hogy elfoglalták a helyét, visszajött egy pár kocka svájci csokival, mondván, hogy látja, hogy nincs könnyű napunk.
Műszak előtt volt izlandi nyelvóránk is, mostmár be tudok mutatkozni, tudok számolni és nagyjából meg tudok írni egy bevásárló listát. Érdekes, hogy hogyan alakult a nyelv s hogy mennyire ragaszkodnak hozzá (s néha mennyire logikus és kifejező). Az ötlet például hugmynd, ami annyit tesz agykép. A telefon, Símin, aminek a gyökere az öltés szó, mert a kacskaringós telefondrót az öltésre emlékeztette a helyieket.
Ez a halásznadrág nagyon jó ötlet, át lehet menni vele patakokon és szurdokvölgyeken és ha úgy esik, jót csúszni lefele a sípályán. Hmmm, érdekes öltözet.
VálaszTörlés