A legjobb borravaló

Tudom, orgonákról és rózsákról írtam, de volt tüzes liliom is
és ezt jobban szeretem :D

Tegnap reggel, miután írtam Nektek összeszedtem magam kicsit, ettem, beszélgettem jó emberekkel s utána elindultam úszni, mert remek volt az idő. Úgy volt, hogy Edoval kettesben megyünk, de végül az uszoda helyett egy fagyizoban kötöttunk ki. Én az uszodabérletemet hagytam otthon, Edo a bankkártyáját. Kívülről úgy tűnt nagyon tele van minden medence, ezért inkább vettünk egy fagyit (amit már régóta terveztem, mert itt van pont a kemping mellett a város legjobb fagyizója) s sétáltunk egyet a botanikus kertben. 

Sütött a Nap, nyíltak az orgonák (Augusztusi orgonát sem láttam még) és a rózsák, minden csupa boldogság és illat volt. Vanesszával teljesen egyet értek azzal kapcsolatban, amit a szoknyákról ír ebben a bejegyzésében (linkre kattintva elolvashatod). Újra ünnepeltem a szép időt s szoknyát vettem s annyira könnyűnek, boldognak, szépnek, magabiztosnak, erősnek, bátornak, mégis nőiesnek éreztem magam. Ennyi jó érzéssel egyszerre csak ragyogni lehetet. Nem tudom pontosan, minek volt köszönhető, de az biztos, hogy a könnyedség és magambiztosságnak köze van a munkahelyi dolgokhoz, a nőiességnek a szoknyához, a ragyogásnak pedig a jó társasághoz és a gyönyörű időhöz. Tény, ami tény, nagyjából két hét óta először táncoltam végig az utcákon és nagyon jól esett.

A munkanap gyorsan telt, Sirrivel közösen dolgoztunk, mi voltunk a boldog hippi lányok, hülyéskedtünk, táncoltunk, beszélgettünk, estefelé már igazán komoly dolgokról is. 

Ma pedig alapvetően szintén csak beszélgettem és írtam. Nekifogtam az angol cikknek a vasárnapi útról, de angolul még sokkal töredezetebbek a gondolatok, mint magyarul, keresem a szavakat, kifejezéseket és csak ritkán vagyok elégedett a végeredménnyel. De hátha hét végéig sikerül megfelelő formába öntenem. 

A kemingben remek a hangulat, meglepően sok az ember mostaság erre. A lobby olyan, mint egy hostel nappalija, ismeretségek, barátságok kötődnek, az emberek főznek egymásnak, ukulelén játszanak, mindenki a maga nyelvén énekel. Hálás vagyok, hogy itt lehetek. Borravalónak mi is kaptunk Susanneval egy-egy szelet sütit. Az ilyen napokon igazán érzem, hogy mennyire jó itt lenni.

Ragyogjatok :)