Egy zsúfolt nap volt tegnap, ezért nem is jelentkeztem.
Tegnap kezdődött egy fesztivál, pont a kemping háta mögött, így azok a fesztiválozók, akik sátorban alszanak, nálunk szállnak meg. Ami nagyon jó, mert van mozgás és élet és boldog fiatalok és idősebbek, csak a tömeggel jár a fejetlenség is.
Vannak kiadott sátrak, amit a fesztivál biztosít, önkénetesek és szervezők, biztonságiak, listák, amikről hiányoznak nevek, szétázott sátrak és ruhák. A legérdekesebb egy új-zéladni pár, akik a negyvenes éveik elején járhatnak, most házasodtak meg és most nászúton vannak, járják körbe a világot.
Délután pedig költöztünk. Egész délután. És este is. S nem is lenne érdekes, ha a dolgok gördülékenyen mentek volna. De még véletlenül sem. A ház kisebb, úgyhogy sok mindent ott kellett hagyni, a szobák is kisebbek, a szekrényeket nem tudtuk eljhozni. 12 ember költözött 3 óra alatt, mert ennyi időre tudtuk megoldani a teherató bérlést.Miután a teherautó elment kevesen maratunk kipakolni s mivel nem fértem be a kocsiba, végül úgy alakult, hogy egyedül maradtam, amíg a többiek elmentek elhozni a még otthon maradt dobozokat és mindenkinek az ételét. Így esett, hogy egyedül maradtam egy pár órára, ami tökéletes alkalom volt arra, hogy megünnepeljem a Yoga világnapját. Nem volt sem moha, sem napsütés, de azért a parkett sem egy rossz hely a gyakorlásra :)
Ahogy a többiek is visszaértek elkezdtünk kicsomagolni s már egy csomó vita volt a körül is, hogy a konyhába mi hova kerüljön. Elképzelhetitek mekkora szemétdomb van most nálunk. Este 11-kor még szekrényeket próbáltunk építeni sok kicsi éjjeliszekrényekből, matracokat tologattunk s éjfél után kiderült, hogy a paplanok, párnák és ágyneműk egy része a régi lakásban maradt. Akik anélkül maradtak, fordultak még egyett a házig a kocsival, én lefeküdtem. A tegnapi képek még váratnak magukra egy kicsit, mert az új házban még nincs internet, többek között ezért is nem jelentkeztem.
Ölelés!
Tegnap kezdődött egy fesztivál, pont a kemping háta mögött, így azok a fesztiválozók, akik sátorban alszanak, nálunk szállnak meg. Ami nagyon jó, mert van mozgás és élet és boldog fiatalok és idősebbek, csak a tömeggel jár a fejetlenség is.
Vannak kiadott sátrak, amit a fesztivál biztosít, önkénetesek és szervezők, biztonságiak, listák, amikről hiányoznak nevek, szétázott sátrak és ruhák. A legérdekesebb egy új-zéladni pár, akik a negyvenes éveik elején járhatnak, most házasodtak meg és most nászúton vannak, járják körbe a világot.Délután pedig költöztünk. Egész délután. És este is. S nem is lenne érdekes, ha a dolgok gördülékenyen mentek volna. De még véletlenül sem. A ház kisebb, úgyhogy sok mindent ott kellett hagyni, a szobák is kisebbek, a szekrényeket nem tudtuk eljhozni. 12 ember költözött 3 óra alatt, mert ennyi időre tudtuk megoldani a teherató bérlést.Miután a teherautó elment kevesen maratunk kipakolni s mivel nem fértem be a kocsiba, végül úgy alakult, hogy egyedül maradtam, amíg a többiek elmentek elhozni a még otthon maradt dobozokat és mindenkinek az ételét. Így esett, hogy egyedül maradtam egy pár órára, ami tökéletes alkalom volt arra, hogy megünnepeljem a Yoga világnapját. Nem volt sem moha, sem napsütés, de azért a parkett sem egy rossz hely a gyakorlásra :)
Ahogy a többiek is visszaértek elkezdtünk kicsomagolni s már egy csomó vita volt a körül is, hogy a konyhába mi hova kerüljön. Elképzelhetitek mekkora szemétdomb van most nálunk. Este 11-kor még szekrényeket próbáltunk építeni sok kicsi éjjeliszekrényekből, matracokat tologattunk s éjfél után kiderült, hogy a paplanok, párnák és ágyneműk egy része a régi lakásban maradt. Akik anélkül maradtak, fordultak még egyett a házig a kocsival, én lefeküdtem. A tegnapi képek még váratnak magukra egy kicsit, mert az új házban még nincs internet, többek között ezért is nem jelentkeztem.
Ölelés!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése